» Egy sofőr ne legyen szerelmes
2009. márc. 26. 21:30 | írta: piszkosfred | A láthatatlan légió | még nincsenek kommentek

- Miért lóg a feje, Kratochvill úr? - kérdezi a kárpitost, akinek a hóna alól kiáll egy szürke mappa. A regényt őrzi ebben.

 

- A derekam kissé... azt hiszem... - lihegi cserepes szájjal, mert amióta a vizet be kell osztani, bizony szomjúhoznak olykor.

 

- A derekam fáj és a lapockáim. Mióta író lettem, sokat kellett létrán járnom, akkor éreztem ezt a keresztcsontomban.

 - Hát nem kárpitos volt?

- Szobafestő is... Sokoldalúan képeztem magam, mielőtt író lettem. Sajnos, itt sem lehet írni. Pedig azért jöttem a Szaharába, mert lármáztak a gyerekek, ott, ahol laktam. Itt nincs lárma, de nem lehet írni, csak menni, menni...

- Ne féljen semmit, ha célhoz értünk, kényelmesen befejezheti a regényét.

- Már befejeztem... csak simításokra szorul. Bizonyos részeknél úgy érzem, hogy a főhős jelleme nem tiszta. „Egy sofőr ne legyen szerelmes” - ez a címe. Remek, mi?

- Jól hangzik.

- „Egy sofőr ne legyen szerelmes”, két kötetben. Eredeti história. Egy szegény lány... szereti a sofőrt... Érdekes, nem? És egy nem várt fordulattal később a fiú elveszi.

- Érdekes, de lesz, aki megsejti.

- Nemcsak ez különös. A regény még folytatódik. Tehát nincs heppiend, mert az olvasó azt is látja, ami esküvő után történik. És... az szomorú. 

A láthatatlan légió

 

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!
» Rongy Elek
2009. márc. 11. 10:55 | írta: piszkosfred | Az előretolt helyőrség | még nincsenek kommentek

Néhány másodperc múlva szédelegve fölkelt a földről, és kinyitotta a szemét.

Nyomban akkora pofont kapott, hogy visszaült a padlóra. Mikor újabb kísérletet tett, hogy felkeljen, Galamb még két pofont adott neki, amitől ismét leesett.

Most már ülve maradt, és szelíden így szólt:

- Rongy Elek vagyok. Ha megkérhetem, hagyjuk ezt most egy időre abba.

 

Az előretolt helyőrség

 
 
5 (1)
Jelentkezz be a szavazáshoz!
» Jimmy elbúcsúzik
2009. márc. 8. 12:30 | írta: piszkosfred | Piszkos Fred, a kapitány | még nincsenek kommentek

Még mindig nem mondtam el, hogy mi okozta nálam a naplóírás által. Mert nem asz én ötletem volt. Az úgy történt, hogy mielőtt a Hono-Lulu-sztár kikötött, még fogalmam sem volt a naplóírásról.
Készültem leszálláshoz, és izgatott voltam, és a szállásmestertől búcsúztam a fenékbe. Érzékenyen mondtam neki, mert mégiscsak együtt voltunk a bajban:
- Sajnálom, hogy elválunk, és mostan még össze is töröm a pofáját, ha nem fizeti ki a fűtő bérét nekem.
Barátilag kért, hogy ezt ne tegyem.
- Akkor fizesse ki nekem - mondtam én. - Szingapúrig jár nekem. Becsülettel megdolgoztam érte.
Ami igaz is.
Eleinte vonakodott, de végül is belátta, hogy ha tovább ütöm, akkor beteg lesz. Kifizette a bért nekem ő az egészet, és még jól kezet foktunk.
- Örültem - mondtam - a találkozásnak. Sohasem felejtem el.
- Én sem - mondta ő, és ezt el is hittem neki én.

Piszkos Fred, a kapitány

 
 
5 (1)
Jelentkezz be a szavazáshoz!
» Találd ki, melyikből van! (3)
2009. márc. 2. 13:02 | írta: piszkosfred | Találd ki | 2 komment
- Ha én egyedül vagyok, az aztán az igazi. Olyan, mintha senki se lenne a szobában. Még én se. Mert nézem az egyedüllétet, és csönd van.

Ligert elővett az erszényéből egy háromcentis kenyérhéjat, és mint rágógumit, a fogai közé tette.

- De gondol az ember - folytatta az írnok. - Maga nem gondolkozik, amikor egyedül van?
- Nem vagyok gondolkozó. Úgy elgondolkozik az ember, hogy mifene módon hajlítják a szék támláját gömbölyűvé?!
- Rájöttem. A támla, az fiatal fából van, ezt kitaláltam.
- És ha öreg lesz?
- Szőlőbe költözöm a nagybátyámhoz. Maga nem szokott a hozzátartozóira gondolni?

 
 
3 (1)
Jelentkezz be a szavazáshoz!